Angiográfia – érangiográfia

Az angiográfia az erek célzott képalkotó vizsgálata. Segítségével az artériák és vénák lefutása, szűkülete, elzáródása, tágulata, rendellenessége vagy sérülése vizsgálható.

Az angiográfia többféle módszerrel készülhet. A katéteres angiográfia során egy vékony katéteren keresztül kontrasztanyagot juttatnak az érbe, miközben röntgenátvilágítással készülnek a felvételek. Ez azért különleges, mert szükség esetén a diagnosztikai vizsgálatot azonnal érkezelés is követheti. (radiologyinfo.org)

Mire használható?

Angiográfiával többek között vizsgálható:

• az agy és a nyak erezete,
• a szív koszorúerei,
• a tüdő erei,
• a hasi és kismedencei erek,
• a vese erei,
• a karok és lábak verőerei.

Segítségével kimutatható vagy pontosabban megítélhető például:

• érszűkület vagy érelzáródás,
• értágulat, például aneurizma,
• érrendellenesség,
• érsérülés,
• bizonyos esetekben vérrög okozta elzáródás. (radiologyinfo.org)

Nem minden angiográfia jelent katéterezést

Ez fontos különbség.

Katéteres angiográfia:
A katétert egy érbe vezetik, és azon keresztül adják be a kontrasztanyagot. A vizsgálat röntgenátvilágítás mellett történik.

CT-angiográfia (CTA):
A kontrasztanyagot általában vénán keresztül adják be, majd CT-készülékkel készülnek a felvételek. Nem szükséges artériába katétert vezetni. (radiologyinfo.org)

MR-angiográfia (MRA):
MR-vizsgálattal készül az erek ábrázolása. Az MR nem használ ionizáló sugárzást. Bizonyos MRA-vizsgálatok kontrasztanyag nélkül is elvégezhetők. (radiologyinfo.org)

A „angiográfia” kifejezést ezért mindig érdemes pontosítani: melyik érterületet és milyen módszerrel vizsgálják?

Hogyan történik a katéteres angiográfia?

A beavatkozás általában helyi érzéstelenítésben történik.

A katéter bevezetésének helye leggyakrabban a csukló vagy a lágyékhajlat környéke. A bőrön keresztül egy vékony katétert vezetnek az érbe, majd képalkotás segítségével a vizsgálni kívánt érterülethez irányítják.

Ezután kontrasztanyagot fecskendeznek be, amely láthatóvá teszi az ereket a röntgenképeken. (nhs.uk)

A kontrasztanyag beadásakor rövid ideig melegségérzés vagy kipirulás jelentkezhet.

Csak vizsgálat, vagy kezelés is lehet?

A katéteres angiográfia egyik fontos sajátossága, hogy bizonyos esetekben a diagnosztika és a kezelés ugyanazon beavatkozás során történhet.

Ha például jelentős érszűkületet találnak, megfelelő esetben katéteres értágítás és stentbeültetés is elvégezhető. Más beavatkozásoknál például vérzést okozó ér lezárása vagy egy kóros érkapcsolat kezelése is szóba jöhet. (radiologyinfo.org)

Ilyenkor már nem pusztán képalkotó vizsgálatról, hanem intervenciós radiológiai vagy más érterápiás beavatkozásról beszélünk.

Fájdalmas?

A katéter bevezetésének helyét helyi érzéstelenítővel érzéstelenítik, ezért maga a beavatkozás általában nem jelentős fájdalommal jár.

Az érzéstelenítő beadása rövid ideig csíphet, a katéter mozgatása pedig általában nem érezhető. A kontrasztanyag beadásakor átmeneti melegségérzés jelentkezhet. (nhs.uk)

Kell készülni?

Az előkészítés a konkrét vizsgálattól és attól is függ, hogy történik-e nyugtatás vagy beavatkozás.

Fontos előre jelezni:

• a rendszeresen szedett gyógyszereket,
• véralvadást befolyásoló gyógyszerek szedését,
• korábbi kontrasztanyag-reakciót,
• ismert vesebetegséget,
• egyéb jelentős betegségeket,
• terhesség lehetőségét.

Bizonyos esetekben laborvizsgálatra, éhgyomorra érkezésre vagy a gyógyszerek módosítására is szükség lehet. Gyógyszert azonban saját döntés alapján nem szabad elhagyni vagy módosítani. (radiologyinfo.org)

Van sugárterhelése?

A katéteres angiográfia és a CT-angiográfia ionizáló sugárzással jár.

A katéteres angiográfiánál a röntgenátvilágítás és a felvételek elkészítése során éri sugárterhelés a beteget.

Az MR-angiográfia ezzel szemben nem használ ionizáló sugárzást. (radiologyinfo.org)

Milyen kockázatai vannak?

A katéteres angiográfia általában biztonságos, de mivel invazív beavatkozás, vannak lehetséges szövődményei.

A katéter bevezetésének helyén előfordulhat:

• véraláfutás,
• fájdalom vagy érzékenység,
• kisebb vérömleny.

Ritkábban komolyabb szövődmény – például vérzés, érsérülés, vérrögképződés vagy kontrasztanyaggal kapcsolatos reakció – is kialakulhat. A kockázatot az alapbetegség és az általános egészségi állapot is befolyásolja. (radiologyinfo.org)

Mi történik utána?

A katéter eltávolítása után a szúrás helyét nyomással vagy speciális záróeszközzel biztosítják.

Ezt követően egy ideig megfigyelés szükséges. Fontos, hogy a szúrás helyén jelentkező jelentős vérzést, fokozódó duzzanatot vagy erősödő fájdalmat jelezni kell. (nhs.uk)

A hazabocsátás és a fizikai terhelésre vonatkozó szabályok az eljárástól és az alkalmazott beavatkozástól függnek.

Röviden

Az angiográfia az erek célzott vizsgálata, amely többféle képalkotó módszerrel elvégezhető.

Katéteres angiográfia: kontrasztanyag + katéter + röntgenképalkotás.
CT-angiográfia: vénás kontrasztanyag + CT.
MR-angiográfia: MR-alapú érképalkotás, ionizáló sugárzás nélkül.

A katéteres angiográfia különlegessége, hogy ha szükséges és lehetséges, a diagnosztikai vizsgálat során egyes érkezelések is elvégezhetők. (radiologyinfo.org)

A pontos előkészítés és a vizsgálat menete mindig az adott angiográfiás eljárástól és az azt végző intézmény protokolljától függ.