Képalkotó Kisokos

UH-vezérelt biopszia

Az UH-vezérelt biopszia olyan célzott mintavétel, amelynél az ultrahang valós időben segíti az orvost abban, hogy a tűt pontosan a vizsgálandó eltéréshez vezesse. A levett mintát laboratóriumban, általában patológus vizsgálja meg.

Miért lehet szükség rá?

Egy ultrahang-, CT- vagy MR-vizsgálat kimutathat egy eltérést, de a kép alapján nem mindig dönthető el biztosan, hogy pontosan milyen természetű.

Ilyenkor a szövet- vagy sejtminta további információt adhat a diagnózishoz.

UH-vezérelt mintavétel történhet például:

Fontos: a biopszia szükségessége önmagában nem jelenti azt, hogy daganatos betegség áll fenn. A mintavétel egyik célja éppen az, hogy az eltérés természetét pontosabban meg lehessen határozni.

Hogyan történik?

A beteget megfelelő testhelyzetbe fektetik, majd az orvos ultrahanggal megkeresi a mintavétel célterületét.

A bőrt fertőtlenítik, szükség esetén helyi érzéstelenítést alkalmaznak, majd egy vékony tűt vezetnek az eltéréshez. Az ultrahang segítségével folyamatosan ellenőrizhető a tű helyzete.

A szükséges mintavétel után a tűt eltávolítják, a szúrás helyét ellátják, a minta pedig patológiai vizsgálatra kerül. Egyes esetekben több mintára is szükség lehet.

Vékonytűs vagy szövethengeres mintavétel?

Az UH-vezérelt biopsziának többféle formája létezik.

Vékonytűs mintavételnél (FNAB) nagyon vékony tűvel sejteket vagy sejtcsoportokat nyernek ki. Ezt például pajzsmirigy- vagy nyirokcsomó-elváltozások vizsgálatánál is alkalmazhatják.

Core biopszia esetén a tű egy apró szövethengert távolít el. Ez más típusú patológiai vizsgálatot tesz lehetővé.

Hogy melyik módszerre van szükség, az az eltérés helyétől, jellegétől és a feltett klinikai kérdéstől függ.

Fájdalmas?

A helyi érzéstelenítő beadása rövid ideig csíphet. Maga a mintavétel általában inkább nyomással vagy enyhe kellemetlenséggel, mint erős fájdalommal jár.

A kellemetlenség természetesen függ attól is, hogy melyik testtájékról történik a mintavétel.

Kell készülni a vizsgálatra?

Ez a mintavétel helyétől és típusától függ.

Fontos előre jelezni:

Egyes biopsziáknál vérvizsgálatra vagy speciális előkészítésre is szükség lehet, más esetekben nincs különösebb előkészület.

Véralvadásgátló gyógyszert saját döntés alapján nem szabad elhagyni. Az esetleges gyógyszermódosításról mindig a beavatkozást végző orvos dönt.

Van sugárterhelése?

Magának az ultrahangnak nincs ionizáló sugárterhelése.

Ez az UH-vezérelt biopszia egyik fontos előnye a CT-vezérelt mintavétellel szemben. Az ultrahang valós időben mutatja a célterületet és a tű helyzetét.

Milyen kockázatai lehetnek?

Az UH-vezérelt biopszia általában kis megterheléssel járó, minimálisan invazív beavatkozás, de teljesen kockázatmentesnek nem tekinthető.

Előfordulhat például:

A konkrét kockázat nagymértékben függ attól, hogy melyik szervből vagy testtájékról történik a mintavétel.

Mikor kapom meg az eredményt?

A levett mintát patológiai laboratóriumban vizsgálják meg. Az eredmény elkészüléséhez ezért általában nem elegendő a mintavétel néhány perce: a szükséges vizsgálatoktól függően több napot is igénybe vehet.

A végleges eredményt az orvos a képalkotó vizsgálatokkal és az egyéb klinikai információkkal együtt értékeli.

Mi történik utána?

A legtöbb esetben a szúrás helyét rövid ideig megfigyelik, majd az ellátóhely tájékoztatása szerint lehet hazamenni.

A beavatkozás után jelentkező erősebb fájdalmat, jelentős vérzést, növekvő duzzanatot, lázat vagy egyéb szokatlan panaszt jelezni kell az ellátóhelynek.


Röviden

Az UH-vezérelt biopszia célzott mintavétel, amelynél az ultrahang segítségével az orvos pontosan követi a tű útját.

A Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikája is végez UH-vezérelt vékonytűs és core biopsziát többek között emlő-, nyirokcsomó-, máj-, hasnyálmirigy- és veseelváltozások esetén.