CT és MR vizsgálatok

„A CT és MR vizsgálatok fontos szerepet töltenek be a betegségek felismerésében, a pontos diagnózis felállításában és a kezelés megtervezésében. Ezen az oldalon a CT- és MR-vizsgálatokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtjük össze, közérthető formában.”

CT vizsgálatok

A CT (komputertomográfia) röntgensugárzás segítségével készít részletes, rétegzett képeket a testről. A vizsgálat gyors, pontos és számos szerv, illetve testtájék vizsgálatára alkalmas. A CT-vizsgálat szükségességét az orvos a beteg panaszai, kórelőzménye, korábbi vizsgálatai és rendelkezésre álló leletei alapján mérlegeli. A CT és MR vizsgálatok alkalmazása mindig az adott panaszoktól és a szükséges diagnosztikai információtól függ.

CT és MR vizsgálatok – mikor lehet rá szükség?

• sérülések és balesetek kivizsgálására,
• egyes betegségek felismerésére és pontosítására,
• ismert betegségek követésére és az állapot változásának megítélésére,
• műtétek vagy egyéb beavatkozások előtti tervezéshez,
• daganatos betegségek kivizsgálására és nyomon követésére.

Mire érdemes figyelni CT-vizsgálat előtt?

A CT-vizsgálat előtt az előkészület mindig a vizsgálat típusától függ. Kontrasztanyagos vizsgálat esetén az előkészítésre vonatkozó tájékoztatást a vizsgálatot végző intézmény adja meg. Érdemes magunkkal vinni a korábbi, kapcsolódó leleteket és vizsgálati eredményeket. Fontos jelezni, ha korábban kontrasztanyag alkalmazása során reakció jelentkezett, illetve ha ismert vesebetegség áll fenn. Terhesség lehetőségét is jelezni kell a vizsgálat előtt.

Kontrasztanyagos CT-vizsgálat

A CT-vizsgálatok egy részénél kontrasztanyag alkalmazására van szükség, amely segíti bizonyos szervek, szövetek és erek pontosabb megítélését. A kontrasztanyagot leggyakrabban vénán keresztül adják be. Beadásakor rövid ideig melegségérzés, esetleg fémes íz vagy vizelési inger jelentkezhet, ezek általában gyorsan elmúlnak.

A kontrasztanyag alkalmazása előtt fontos jelezni, ha korábban kontrasztanyaggal kapcsolatban reakció jelentkezett, illetve ha ismert vesebetegség áll fenn. A szükséges előzetes vizsgálatokról és az előkészületről mindig a vizsgálatot végző intézmény ad tájékoztatást.

CT-vizsgálat sugárterhelése

A CT-vizsgálat röntgensugárzást használ, ezért a vizsgálat során a beteg sugárterhelésnek van kitéve. A szükséges sugárterhelés mértéke függ többek között a vizsgálat típusától, a vizsgált testtájéktól és a beteg testalkatától. A CT-vizsgálatot az orvos akkor kéri, ha annak várható előnye meghaladja a sugárterheléssel járó kockázatot. A korszerű CT-készülékeknél a vizsgálati protokollokat úgy alakítják ki, hogy a szükséges diagnosztikai információ a lehető legkisebb ésszerű sugárterhelés mellett legyen megszerezhető.

CT-vizsgálat után – mire számíthat a beteg?

A CT-vizsgálat befejezése után a beteg általában azonnal folytathatja megszokott tevékenységét. Kontrasztanyag alkalmazása esetén a vizsgálatot végző intézmény az egyéni körülményeknek megfelelő további teendőkről tájékoztatást ad.

Ha a vizsgálat során vagy azt követően bármilyen szokatlan panasz vagy rosszullét jelentkezik, azt jelezni kell a vizsgálatot végző személyzetnek.

CT-készülékek – mit jelent a szeletszám?

A CT-készülékek egyik fontos jellemzője a detektorsorok, illetve az egy vizsgálat során leképezhető szeletek száma. A korszerű készülékek rövid idő alatt nagy mennyiségű képi információt képesek rögzíteni.

A nagyobb szeletszámú, korszerű CT-készülékek előnye különösen olyan vizsgálatoknál jelentkezhet, amikor nagyobb testtájék gyors leképezésére van szükség. Ez lehetővé teszi, hogy rövid idő alatt részletes képi információ álljon rendelkezésre, és bizonyos vizsgálatoknál a légzésvisszatartás ideje is rövidebb lehet.

Mit jelent ez a beteg számára?

• gyorsabb vizsgálat,
• nagyobb testtájék rövid idő alatt történő leképezése,
• részletes képi információ,
• bizonyos vizsgálatoknál rövidebb légzésvisszatartás.

Fontos: a nagyobb szeletszám önmagában nem jelenti azt, hogy egy CT-vizsgálat minden szempontból jobb. A képminőséget és a szükséges sugárterhelést több tényező, többek között a készülék technológiája, a vizsgálati protokoll és a képfeldolgozás együtt határozza meg.

CT-vizsgálatok testrészenként

A CT-vizsgálat a test számos területének gyors és részletes képalkotó vizsgálatára alkalmas. Az, hogy egy adott esetben szükség van-e CT-vizsgálatra, illetve melyik vizsgálati terület és protokoll alkalmazandó, az orvosi javaslattól és a vizsgálat céljától függ.

Az alábbi felsorolás tájékoztató jelleggel mutatja be a gyakrabban előforduló CT-vizsgálati területeket.

Fej és koponya

• koponya CT
• agy és koponya vizsgálata
• arckoponya és melléküregek
• koponyaalap
• bizonyos esetekben az agyi erek vizsgálata

Mellkas

• mellkas CT
• tüdő vizsgálata
• szív és nagyerek vizsgálata
• mellkasi erek vizsgálata

Has és kismedence

• hasi CT
• máj és epeutak
• hasnyálmirigy
• vesék és húgyutak
• kismedencei szervek

Gerinc és mozgásszervi rendszer

• nyaki gerinc
• háti gerinc
• ágyéki gerinc
• csontos struktúrák és ízületek
• csontok és traumás elváltozások képalkotása

Ér- és speciális CT-vizsgálatok

• CT-angiográfia
• aorta és nagyerek
• perifériás erek
• szív-CT
• fogászati és állcsonti CT-vizsgálatok

Fontos

A CT-vizsgálatok típusa és a vizsgálati protokoll mindig a vizsgálat céljához igazodik. Egyes CT-vizsgálatok kontrasztanyag alkalmazásával történnek, amelynek szükségességéről és az esetleges előkészületekről a vizsgálatot végző intézmény ad tájékoztatást.

MR-vizsgálatok

Az MR (mágneses rezonancia) vizsgálat erős mágneses tér és rádióhullámok segítségével készít részletes képeket a testről. A vizsgálat nem jár ionizáló sugárzással, és számos szerv, illetve testtájék vizsgálatára alkalmas. Különösen hasznos lehet többek között az agy, a gerinc, az ízületek, valamint a lágyrészek vizsgálatában.

Mikor lehet szükség MR-vizsgálatra?

• az agy és a koponya vizsgálatára,
• a gerinc és a gerincvelő vizsgálatára,
• az ízületek, izmok és egyéb lágyrészek vizsgálatára,
• egyes hasi és kismedencei szervek részletesebb vizsgálatára,
• daganatos betegségek kivizsgálására és követésére,
• bizonyos betegségek felismerésére és az állapot változásának megítélésére.

MR-vizsgálat előtt – mire érdemes figyelni?

A vizsgálat előtt el kell távolítani minden olyan fémtárgyat és elektronikus eszközt, amelyet a vizsgálati helyiségbe nem szabad bevinni. Ide tartozhatnak például ékszerek, órák, szemüvegek, fémpénzek, mobiltelefonok és hallókészülékek.

Ha korábban műtéten esett át, vagy implantátummal, beültetett eszközzel rendelkezik, ezt mindenképpen jelezze a vizsgálatot végző intézménynek. Az implantátum típusát és MR-kompatibilitását a vizsgálat előtt ellenőrizni kell.

Kontrasztanyagos MR-vizsgálat

Az MR-vizsgálatok egy részénél kontrasztanyag alkalmazására lehet szükség, amely segíti bizonyos szervek, szövetek és elváltozások pontosabb megítélését. A kontrasztanyagot általában vénán keresztül adják be. A beadás során rövid ideig kellemetlen érzés vagy enyhe melegségérzés jelentkezhet.

A kontrasztanyag alkalmazásának szükségességét és az esetleges előzetes vizsgálatok szükségességét az orvos, illetve a vizsgálatot végző intézmény határozza meg. Fontos jelezni, ha korábban kontrasztanyag alkalmazása során reakció jelentkezett, illetve ha ismert vesebetegség áll fenn.

MR-vizsgálat során – mire számíthat a beteg?

Az MR-vizsgálat során a betegnek egy vizsgálóasztalon kell feküdnie, amely a készülék közepén lévő, alagútszerű térbe kerül. A vizsgálat alatt fontos a mozdulatlanság, mert a mozgás ronthatja a képek minőségét.

Az MR-készülék működése közben különböző erősségű kopogó, zúgó és egyéb hangok hallhatók. A zaj csökkentése érdekében a vizsgálathoz hallásvédő eszközt biztosítanak.

A vizsgálat általában fájdalommentes, azonban a vizsgálat időtartama és a készülék zárt tere egyes betegek számára kellemetlen lehet. Ha valaki szorong a zárt térben, ezt érdemes már a vizsgálat előtt jelezni a vizsgálatot végző személyzetnek.

MR-vizsgálat után – mire számíthat a beteg?

Az MR-vizsgálat befejezése után a beteg általában azonnal folytathatja megszokott tevékenységét. Kontrasztanyag alkalmazása esetén a vizsgálatot végző intézmény az egyéni körülményeknek megfelelő további teendőkről tájékoztatást ad.

Ha a vizsgálat során vagy azt követően bármilyen szokatlan panasz vagy rosszullét jelentkezik, azt jelezni kell a vizsgálatot végző személyzetnek.

MR-készülékek – mit jelent az 1,5 T és a 3 T?

Az MR-készülékek egyik fontos műszaki jellemzője a mágneses tér erőssége, amelyet teslában (T) adnak meg. A klinikai gyakorlatban az 1,5 T-s és a 3 T-s készülékek széles körben alkalmazott rendszerek.

A 3 T-s készülék erősebb mágneses teret használ, ami bizonyos vizsgálatoknál kedvezőbb jelminőséget és részletesebb képek készítésének lehetőségét biztosíthatja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden vizsgálathoz a 3 T-s készülék a megfelelő választás.

Az 1,5 T-s MR nagyon sokféle vizsgálathoz jól alkalmazható, ezért a klinikai gyakorlatban továbbra is széles körben elterjedt. A megfelelő készülék és vizsgálati beállítás kiválasztása mindig a vizsgálat céljától, a vizsgált testrésztől és a beteg egyéni körülményeitől függ.

Mit jelent ez a beteg számára?

• 1,5 T: széles körben alkalmazható, bevált MR-rendszer.
• 3 T: bizonyos vizsgálatoknál nagyobb jelminőséget és részletesebb képalkotást tehet lehetővé.
• A nagyobb térerősség nem jelenti automatikusan azt, hogy minden vizsgálat jobb.
• A vizsgálati eredményt a készülék mellett a vizsgálati protokoll és a megfelelő beállítások is jelentősen befolyásolják.

Fontos

Az MR-vizsgálat során alkalmazott mágneses tér nem ionizáló sugárzás. Az MR-vizsgálat biztonságának fontos része azonban a fémtárgyak, implantátumok és egyéb beültetett eszközök előzetes ellenőrzése.

MR-vizsgálatok testrészenként

Az MR-vizsgálat számos szerv és testrész részletes képalkotó vizsgálatára alkalmas. Az, hogy egy adott esetben szükség van-e MR-vizsgálatra, illetve melyik vizsgálati terület és protokoll indokolt, minden esetben az orvosi javaslattól és a vizsgálat céljától függ.

Az alábbiakban a leggyakrabban vizsgált testtájékokat mutatjuk be, kizárólag tájékoztató jelleggel.

Agy és koponya

• agy MR vizsgálata
• koponya és koponyaalapi területek
• bizonyos esetekben az agyi erek vizsgálata

Gerinc

• nyaki gerinc
• háti gerinc
• ágyéki gerinc
• gerincvelő és környező képletek

Ízületek és mozgásszervi rendszer

• váll
• könyök
• csukló és kéz
• csípő
• térd
• boka és láb
• izmok, inak és egyéb lágyrészek

Has és kismedence

• máj és epeutak
• hasnyálmirigy
• vesék és húgyutak
• kismedencei szervek

Emlő MR

• emlők és környezetük részletes képalkotása

Ér- és speciális MR-vizsgálatok

• bizonyos erek MR-vizsgálata
• szív és nagyerek MR vizsgálata
• egyes speciális szervek és testtájak célzott vizsgálata

Fontos: az egyes MR-vizsgálatok eltérő előkészítést, vizsgálati protokollt és esetenként kontrasztanyag alkalmazását igényelhetik. Ezekről mindig a vizsgálatot végző intézmény és az orvos ad tájékoztatást.